Van az a pont az emberek életében, amikor egy pár röpke pillanat alatt egyszer csak minden értelmet nyer. Értelmet nyer anyánk önző, dühítő viselkedése; értelmet nyer apánk nem-léte, értelmet nyernek a fájó sebek, az elszenvedett szerelmek, a negró cukorka papírjának idegesítő zörgése…

Minden.

A Karma különleges. Sokak számára csak egy üres, furcsa keleti szó, amivel felszínesen dobálózhatnak. Sokak számára mély elmerülés, önfejlesztés és önmegismerés. Mindegy, kinek mit jelent a szó. A lényeg, hogy sokkal közelebb van, mint azt gondolnánk.

Leszögezem: nem vagyok semmilyen vallásnak hívője. Én egyetlen dologban hiszek, az Életben. Úgy gondolom, ez az Élet, amiről beszélek, nem akkor kezdődik, amikor megszületünk. Sőt! Az Élet, amiről én beszélek, nem kezdődik soha, és nem ér véget soha. Örök körforgás, ami mindannyian vagyunk. A jövő és a múlt egy és ugyan az. Mi vagyunk az Élet. Mi vagyunk a Folyó, mindannyian. Az állatok, a növények, a tavak, a tárgyak.

Próbáljuk meg egy pillanatra az életünket egy pár percig kívülről szemlélni! Lássuk magunkat, ahol és ahogy vagyunk. Próbáljunk visszaemlékezni arra, hogy egy perccel ezelőtt hol voltunk. És azelőtt. És azelőtt. Próbáljunk meg minél messzebbre visszamenni! Próbáljunk minél több emléket, érzést, cselekedetet, tárgyat felidézni! Kísérjük figyelmesen végig ezt a folyamatot, és megláthatjuk az Élet Folyamát. Ahogy a hullámok egyre arrébb és arrébb görgetnek minket lágyan a következő lépéshez. Gondolkodjunk el, így külső szemmel vajon miért pont oda kerültem? Mit tehettem volna másképp? Mit tanított volna akkor nekem az Élet?

Nálam a pont, ahol ebbe betekintést tehettem, ma történt meg. Amikor édesanyám pár hónappal ezelőtti helyzetébe sodort az Élet Folyama. Egyszer csak ismerős lett a sok gond, a sok panasz és fájdalom. A sok rosszindulatú szó, amit kaptam. Ismerősen hangzottak, és rá is jöttem, miért… Azért, mert ugyanezeket a szavakat pár hónapja én mondtam ki édesanyámnak.

Érdekes felismerések ezek. Nem biztos, hogy mindegyik helyzetbe jókor sodor az Élet, nem biztos, hogy akkor azonnal megértjük, miért oda jutottunk. De ha tudatosan figyeljünk azt, hogy mikor, hol voltunk, milyen helyzetben,  akkor sikeresen visszakövethetjük a Folyam hullámzásának, ritmusának megállóit, és sokat tanulhatunk. Nem mellesleg bepillanthatunk a legnagyobb csodába…